A jogosítvány maga

Hamarosan feltöltjük a 2013. január 19-től érvényes jogszabály változásokat.

Régen volt – hogy is volt?

A világon az első jogosítványt Carl Benz, a benzinüzemű motorral meghajtott automobil feltalálója kapta meg 1888-ban a badeni nagyhercegtől. Az okmányra akkor természetesen még nem közlekedésbiztonsági okokból volt szükség, hanem mert Mannheim polgárait igencsak zavarta a macskaköves utcákon időről időre végigzötyögő fura, nagy lármát csapó, orrfacsaró füstöt kipöfögő alkalmatosság, és nemtetszésüket nyomatékosítandó egyre fenyegetőbben léptek fel a járműtulajdonos Benz ellen.
Magyarországon 1895-ben bukkantak fel az első automobilok, amelyek vezetéséhez akkor még nem kellett jogosítvány. Bárki úgysem ülhetett volán mögé, hiszen az autózás csak a felső tízezer egy nagyon szűk körének passziója volt – vélhetően ennek nyomát őrzi a ma is használatos „úrvezető” kifejezés. Csak imitt-amott bukkant fel általános feltűnést keltve egy-egy automobil, de a budapesti személy- és áruszállítást bonyolító kocsisok egy idő után már ezt is kezdték sokallni, mondván, a zajos gépezetek hangjától megbokrosodnak a lovak, ami, ugye, balesetveszéllyel jár. A hatóságok végül – engedve az egyre erőteljesebb tiltakozásnak – 1901-ben sikeres gépjárművezetői vizsga letételéhez kötötték az autóvezetés jogát, ezáltal téve kötelezővé a jogosítvány megszerzését.
Mivel Magyarországot nem szokták a nagy motorizációs hagyományokkal rendelkező országok között említeni, bizonyára sokakat meglep a tény, hogy nálunk már 1912-ben megindult az államilag szervezett, minden autót vezetni kívánó személy számára kötelező gépjárművezető-képzés „Gépjárművezetőket előkészítő tanfolyam” néven, ami a mostani autósiskola elődje volt. Ezzel még az Amerikai Egyesült Államokat is megelőztük, hiszen ott csak 1913-ban, tehát egy esztendővel később tették kötelezővé a tanfolyam elvégzését az úrvezető-jelöltek számára.

Jogosítvány kategóriák

Látszólag egyáltalán nem bonyolult eldönteni, hogy kinek-kinek milyen kategóriájú vezetői engedélyre van szüksége. Azért csak látszólag, mert van néhány kérdés, amelyre tíz megkérdezett emberből kilenc szinte biztosan nem tudná a választ. Kitűnő példa erre külföldön rendkívül népszerű, ún. moped járművek esete, amelyeknek egyik legnagyobb vonzereje éppen az, hogy segédmotoros jogosítvánnyal is vezethetők. Vagy talán mégsem? Bizonyára azzal sincsen mindenki tisztában, hogy a szintén divatos quadokkal milyen vezetői engedély birtokában lehet törvényesen részt venni a forgalomban, és valószínűleg előfordult már olyan is, hogy valaki egy nagyobbacska furgont kívánt kibérelni a költözködéshez, és csak a kölcsönzőben derült ki, hogy az ő úrvezetői – vagyis B kategóriás – jogosítványa bizony ehhez nem elég. Tovább bonyolítja a dolgot, hogy a különböző kategóriákhoz az előírt minimális alsó korhatár nem egységes. Most tiszta vizet öntünk a pohárba.

Nemzetközi kategóriák

A – bármilyen hengerűrtartalmú motorkerékpár.
A korlátozott kategória – legfeljebb 25 kW teljesítményű és 0,16 kW/kg teljesítmény/saját tömeg arányt meg nem haladó motorkerékpár;
– A1 alkategória – a 125 cm3 hengerűrtartalmat és a 11 kW-os teljesítményt meg nem haladó hajtómotorral ellátott motorkerékpár, quad;
B – a 3500 kg-ot meg nem haladó megengedett legnagyobb össztömegű teher-, illetve személygépkocsi, amelyben a vezető ülésén kívül legfeljebb 8 állandó ülőhely van;
– az ilyen gépkocsiból és a 750 kg megengedett legnagyobb össztömeget meg nem haladó pótkocsiból álló járműszerelvény;
– az ilyen gépkocsiból és nehéz pótkocsiból álló járműszerelvény, feltéve, hogy a nehéz pótkocsi megengedett legnagyobb össztömege nem haladja meg a vonó gépkocsi saját tömegét, és az összekapcsolt járművek megengedett legnagyobb együttes össztömege sem haladja meg a 3500 kg-ot;
– mezőgazdasági vontató (akár könnyű pótkocsival is);
– lassú jármű (akár nehéz pótkocsival is);
– állati erővel vontatott jármű;
– segédmotoros kerékpár (max. 50 cm3 hengerűrtartalom és 40 km/órás végsebesség);
– quad;
– és végül a moped autók. E járművek csak B kategóriás jogosítvánnyal vezethetők 2009. április 1-je óta, az általános európai szabályozás és az ombudsmani állásfoglalás ellenére. Aki tehát az esetleges rendőrségi ellenőrzés során nem tud jogosítványt felmutatni, az ellen szabálysértési eljárást indítanak.
C – az autóbusz és a trolibusz kivételével a 3500 kg megengedett legnagyobb össztömeget meghaladó tömegű gépkocsi, valamint az ilyen gépkocsiból és könnyű pótkocsiból álló járműszerelvény;
– C1 alkategória – az autóbusz és a trolibusz kivételével az olyan gépkocsi, amelynek megengedett legnagyobb össztömege a 3500 kg-ot meghaladja, de az nem több mint 7500 kg, valamint az ilyen gépkocsiból és könnyű pótkocsiból álló járműszerelvény;
D – az autóbusz, valamint az autóbuszból és könnyű pótkocsiból álló járműszerelvény;
– D1 alkategória – az autóbusz, amelyben a vezetőülésen kívül legfeljebb 16 állandó ülőhely van, valamint az ilyen autóbuszból és könnyű pótkocsiból álló járműszerelvény;
E – gépkocsiból és nehéz pótkocsiból álló járműszerelvény a B járműkategóriában meghatározottak kivételével (csak kombinált kategóriaként adható ki);
B + E kombinált kategória – a B kategóriába sorolt gépkocsiból és nehéz pótkocsiból álló járműszerelvény, a B járműkategóriában meghatározottak kivételével;
C1 + E kombinált kategória – a C1 alkategóriába sorolt gépkocsiból és nehéz pótkocsiból álló járműszerelvény, feltéve, hogy a járműszerelvény megengedett legnagyobb együttes össztömege nem haladja meg a 12 000 kg-ot és a pótkocsi megengedett legnagyobb össztömege sem haladja meg a vonó jármű saját tömegét;
C + E kombinált kategória – C kategóriába sorolt gépkocsiból és nehéz pótkocsiból álló járműszerelvény;
D1 + E kombinált kategória – a D1 alkategóriába sorolt gépkocsiból és nehéz pótkocsiból álló járműszerelvény, feltéve, hogy a járműszerelvény megengedett legnagyobb együttes össztömege nem haladja meg a 12 000 kg-ot, a pótkocsi megengedett legnagyobb össztömege nem haladja meg a vonó jármű saját tömegét, amelynél a pótkocsit nem személyszállításra használják;
D + E kombinált kategória – a D kategóriába sorolt gépkocsiból és nehéz pótkocsiból álló járműszerelvény, amelynél a pótkocsit nem személyszállításra használják.

Nemzeti kategóriák

K – kerti traktor, állati erővel vont jármű;
T  – mezőgazdasági vontató és két nehéz pótkocsi, lassú jármű és pótkocsi, kerti traktor, állati erővel vont jármű hajtása;
M – segédmotoros kerékpár, állati erővel vont jármű hajtása, kerti traktor (16. életév betöltése után);
TR – trolibusz, mezőgazdasági vontató és két nehéz pótkocsi, segédmotoros kerékpár, lassú jármű és pótkocsi, kerti traktor, állati erővel vont jármű hajtása;
V – villamos, kerti traktor, állati erővel vont jármű hajtása.

Életkori megkötések

Betöltött 14. életév – M kategória.
Betöltött 16. életév – A1 alkategória,T és a K kategória.
Betöltött 17. életév – B kategória.
Betöltött 18. életév – A korlátozott, C , C1 , B + E , C + E  és C1+E  kategóriák.
A C kategóriába, valamint a C1 és D1 alkategóriába tartozó gépjármű vezetésére jogosító bejegyzést annak a személynek lehet érvényesíteni, aki B kategóriába tartozó járművek vezetésére érvényesített bejegyzéssel már rendelkezik.
Betöltött 20. életév – V ésTR kategóriák.
Betöltött 21. életév – D, D1, D+E, D1+E kategóriák (al- és kombinált kategóriák).
A D kategóriába tartozó gépjármű vezetésére jogosító bejegyzést annak a személynek lehet érvényesíteni, aki C kategóriába érvényesített bejegyzéssel már rendelkezik.
Az A kategóriába tartozó, teljesítmény korlátozás nélküli motorkerékpár vezetése is ettől az életkortól lehetséges.
A vezetési jogosultság 18. életév betöltésétől bejegyezhető, ha a gépjárművezető legalább két éve rendelkezik A korlátozott kategóriára vagy A1 alkategóriára jogosító érvényes engedéllyel.

Jogosítvány fajták

Vezetői engedély

A vezetői engedély a különféle kategóriákba, valamint al- és kombinált kategóriákba sorolt járművek vezetését lehetővé tévő hivatalos okmány. 

Ideiglenes vezetői engedély

Ilyen okmányt külön kérelemre állít ki a hatóság

– akkor, ha a vezetői engedély eltűnik, megsemmisül vagy megrongálódik;
– a vezetői engedély kiállításáig, a jártassági feltételhez kötött kategóriák esetén a jártasság megszerzéséig;
– annak a személynek, akit legfeljebb 6 hónapra tiltottak el valamely járműkategóriába, illetve al- és kombinált kategóriába sorolt jármű vezetésétől az eltiltás által nem érintett kategóriákra.

Figyelem! A gyártási hibás, vagy elírt adatot tartalmazó vezetői engedélyt a hatóság hivatalból, térítésmentesen adja ki újra. Amint tehát kézhez kapjuk a vezetői engedélyt, alaposan ellenőrizzük, hogy az ép-e, valamint hogy az adatok helyesek-e. A hibás, elírt adatokat tartalmazó jogosítvány cseréjét az okmányirodában kell kérni.

Figyelem! Az ideiglenes vezető engedély kizárólag belföldön használható.

Nemzetközi vezetői engedély

A nemzetközi vezetői engedély olyan országokban való gépjármű-vezetésre jogosít fel, amely országokban nemzetközi szerződés vagy viszonosság alapján a magyar okmány nem érvényes. Az okmányiroda azok számára adhat ki nemzetközi vezetői engedélyt, akik már rendelkeznek hazai érvényes vezetői engedéllyel (ezt az igényléskor be kell mutatni az okmányirodában). Az illeték összege 1500 Ft.

A magyar vezetői engedély azokban az országokban érvényes, amelyek csatlakoztak az 1968. évi Bécsi Közúti Közlekedési Egyezményhez, valamint az Európai Unió országaiban is, függetlenül attól, hogy az illető ország aláírta-e a bécsi egyezményt.
Mindezek alapján tehát a magyar vezetői engedély jelenleg a következő országokban érvényes: Ausztria, Bahama Szigetek, Bahrain, Belarusz, Belgium, Brazília, Bulgária, Csehország, Dél-Afrikai Köztársaság, Elefántcsont-part, Dánia, Észtország, Finnország, Franciaország, Fülöp-szigetek, Görögország, Guyana, Horvátország, Irán, Izrael, Jugoszlávia, Közép-Afrikai Köztársaság, Kuba, Kuvait, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Luxemburg, Magyarország, Macedónia, Marokkó, Moldova, Monaco, Niger, Norvégia, Németország, Olaszország, Orosz Föderáció, Pakisztán, Románia, San Marino, Svájc, Seychelle-szigetek, Svédország, Szenegál, Szlovákia, Szlovénia, Tadzsikisztán, Türkmenisztán, Ukrajna, Uruguay, Zaire, Zimbabwe.

Figyelem! A nemzetközi vezetői engedély kizárólag a magyar vezetői engedéllyel együtt, a vezetői engedélyben feltüntetett időtartamig, de legfeljebb a nemzetközi vezetői engedély kiállításától számított három évig érvényes.

Tipp: A nemzetközi jogosítványt a www.magyarorszag.hu kormányzati portálon elektronikus úton is lehet igényelni.

A jogosítvány kiállítása

Általános eljárás

Az első vezetői engedély kiadására, illetve az új kategória, alkategória és kombinált kategória bejegyzésére, illetve a vezetői engedély cseréjére vagy pótlására vonatkozó kérelmet a kérelmező lakóhelye vagy tartózkodási helye szerint illetékes okmányirodában kell benyújtani.
Az elkészült jogosítványt a kérelmező postai úton, tértivevényes levélben kapja meg. Amennyiben az illető nem veszi át a kipostázott jogosítványt, azt a kiállító szerv az értesítési cím szerinti okmányirodának küldi meg, amely azt a kiállítás dátumától számított egy évig őrzi meg.

Figyelem! A kérelem benyújtásakor az okmányirodában ellenőrzik a kérelmező személyazonosságát, ezért a kérelmezőnek magával kell vinnie személyi igazolványát (vagy útlevelét), lakcímkártyáját (az új típusú, plasztik személyi igazolvány esetén), illetve a lerovandó illetéket (jelenleg 4000 Ft) is. Amennyiben a személyi azonosító okmányokban szereplő személyes adatok eltérnek a gépi nyilvántartásban szereplő adatoktól, az okmányiroda a születési anyakönyvi kivonatot is kérheti.

Gyorsított eljárás

Indokolt esetben – például halaszthatatlan külföldi út vagy munkavállalási okok miatt – lehetőség van a jogosítvány soron kívüli kiállítására. A kérelmezőnek ilyen esetben is az okmányirodához kell fordulnia, amely a kérelmet Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Hivatalához továbbítja.

Érvényesség

A jogosítvány alapesetben a kiállítástól számított 10 évig használható a személyazonosság igazolására, a 70 éves kor felett kiállított jogosítvány esetében pedig nincs időkorlát.

Figyelem! A jogosítvány kizárólag az orvosi alkalmasság lejártának időpontjáig jogosít gépjármű-vezetésre. Erre a 40. életévüket betöltött vezetőknek kell fokozottan odafigyelniük, mert számukra az orvosi alkalmasság érvényessége nem tölti ki a jogosítvány érvényességének 10 éves időtartamát. A rendelkezések értelmében a vezetőknek a 40–59 éves korig 5, 60–69 éves korig 3, 70 éves kor felett pedig 2 évenként kell megjelenniük időszaki egészségi alkalmassági vizsgálaton. Kivételes esetekben – például akkor, ha bármely orvos az általa kezelt, vezetői engedéllyel rendelkező személynél olyan betegséget vagy állapotot észlel, amely kérdésessé teszi az illető alkalmasságát a vezetésre – soron kívüli egészségi alkalmassági vizsgálat is elrendelhető.

Mi a teendő, ha lejár az egészségügyi alkalmasság?

Első lépésként az egészségügyi vizsgálatot kell elvégeztetni. Az orvos a vizsgálat eredményéről egy formanyomtatványt tölt ki. A vizsgálatért fizetni is kell, a díj 5000 Ft.
Amikor megvan az egészségügyi vizsgálat, következhet az okmányiroda. Ide a kérelmezőnek magával kell vinnie a személyazonosításhoz szükséges okmányokat (személyi igazolványt, lakcímkártyát vagy ezek helyett az útlevelet), az orvos által kitöltött, az egészségügyi alkalmasságot igazoló nyomtatványt, a kérelmező birtokában lévő vezetői engedélyt (amelyet mindenképpen lecserélnek), valamint 4000 Ft-ot az illetékre.

Figyelem! Lejárt jogosítvánnyal önmagában nem lehet vezetni. Erre csak akkor van lehetőség, ha az új jogosítvány elkészítése már folyamatban van, és az okmányiroda által erről kiadott igazolást a vezető magánál tartja. Ezen a módon az igazolás kiállításától számított 60 napig lehet vezetni.

Tipp: 2009. július 1-je óta lehetőség van arra, hogy vezető maga határozza meg az egészségügyi alkalmasság határidejét (ami nem lehet későbbi, mint az orvosi érvényesség hivatalos lejárta). Ehhez külön kérelmet kell benyújtani az okmányirodában az új jogosítvány igénylésekor vagy a meglévő jogosítvány cseréjekor-pótlásakor. A legcélszerűbb a születési időpontot (hónap, nap) meghatározni, mert így kevés az esély arra, hogy az illető megfeledkezik az orvosi érvényesség lejártáról.

Igen vagy nem?

Általános feltételek

Kik kaphatnak jogosítványt?

Gépjárművezetői engedélyt (jogosítványt) az kaphat, aki:

– betöltötte a járműkategóriához előírt életkort és a jártassági feltételeknek eleget tesz;
– a járművezetői tanfolyam elméleti részét igazolhatóan elvégezte vagy annak elvégzése alól felmentést kapott, esetleg tanfolyammentes vizsgát tehet;
– sikeresen letette az elméleti (KRESZ-), majd a műszaki, a rutin és a forgalmi vizsgát;
– rendelkezik az elsősegély-nyújtási ismeretek megszerzését bizonyító igazolással (vagyis eredményesen elvégezte az elsősegély-nyújtási tanfolyamot vagy speciális végzettsége miatt annak elvégzése alól felmentést kapott);
– a gépjárművezetésre közlekedésbiztonsági szempontból alkalmas;
– az egészségügyi alkalmasság feltételeinek megfelel (erről további információkat az Egészségügyi feltételek című részben olvashat);
– az előírt pályaalkalmassági feltételeknek megfelel.

Kik NEM kaphatnak jogosítványt?

A vezetői engedély iránti kérelem elutasításakor az eljáró hatóságok mindenekelőtt közlekedésbiztonsági szempontokat vesznek figyelembe – természetesen ezek közé sorolandó a notórius szabályszegésért kirótt eltiltás is.
Vezetői engedélyt tehát nem kaphat az
– akit a bíróság vagy a szabálysértési hatóság a gépjármű-vezetéstől jogerősen eltiltott;
– akinek kényszergyógykezelését , illetve -gyógyítását a bíróság elrendelte (a kezelés időtartamára);
– akinek a gépjármű-vezetésre jogosító okmányát a hatóság jogerősen visszavonta, illetve bevonta (a bevonás időtartama alatt);
– akit a bíróság cselekvőképességet kizáró vagy korlátozó gondnokság alá helyezett;
– akinek vezetői engedélyét a közúti közlekedési előéleti pontrendszerről szóló külön jogszabály alapján a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Hivatala ideiglenesen visszavonta (a visszavonás időtartamára).

Egészségügyi feltételek

Ahhoz, hogy valaki vezetői engedélyt szerezhessen, a kötelezően előírt életkori és egyéb feltételek mellett bizonyos egészségügyi követelményeknek is meg kell felelnie. Az 13/1992. (VI. 26.) NM-rendelet értelmében a közúti járművezető-jelölteket 1-es, illetve 2-es alkalmassági csoportba sorolják. Előbbibe a nem hivatásos járművezetők tartoznak, utóbbiba pedig azok, akik közút közlekedési szolgáltatás keretében közúti járművet, megkülönböztető jelzéssel ellátott járművet vezet vagy kíván vezetni, illetve akit közúti járművezetői munkakörben – például hivatásos gépkocsivezetőként – foglalkoztatnak.

Hol végzik az egészségügyi alkalmassági vizsgálatot?

Az 1-es alkalmassági csoportba tartozóknak egészségügyi alkalmasságuk megállapítása céljából háziorvosukat kell felkeresniük, a 2-es csoportba soroltaknak pedig a foglalkozás-egészségügyi szolgálat orvosához kell fordulniuk. A fegyveres erők, a rendvédelmi szervek, a nemzetbiztonsági szolgálat, a büntetés-végrehajtási intézetek dolgozóinak egészségügyi alkalmasságát az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium által kijelölt orvosok állapítják meg.
A fenti szabályok vonatkoznak a Magyarországon munkavégzés vagy tanulmányok folytatása miatt huzamosabb időt töltő külföldiekre, illetve a külföldön élő, legalább 3 hónapja Magyarországon tartózkodó járművezető-jelöltekre is.
A tartós munkavállalás céljából külföldön tartózkodó magyar állampolgárok egészségügyi alkalmassági vizsgálatát a külképviselet orvosa végzi el.
Az egészségügyi alkalmasság időtartamának lejártakor, az újbóli alkalmasság megállapítása céljából – hacsak valamely időközben hozott törvény, rendelet másként nem rendelkezik – a vezetőknek azon egészségügyi szerveket kell felkeresniük, amelyek eredetileg megállapították alkalmasságukat.

Pályaalkalmassági vizsgálat (PÁV)

A megkülönbözető jelzést használó gépjárműveket, a közúti közlekedés szolgálgatás keretében személyszállítást végző gépjárművet (pl. autóbusz, trolibusz, taxi), nemzetközi közúti személyszállítást végző autóbuszt (amelyben a vezetőülésen kívül még legalább 17 állandó ülőhely van), veszélyes áru szállítását végző gépjárművet, 7500 kg megengedett legnagyobb össztömeget meghaladó, közúti közlekedési szolgáltatást, valamint nemzetközi közúti áruszállítást végző tehergépkocsit,  vontatót, nyerges vontatót és járműszerelvényt vezetni kívánóknak pályaalkalmassági (PÁV) vizsgát kell tenniük. Ennek során átfogóan felmérik egyebek mellett a vezetőjelölt magatartását szabályozó tényezőit, a biztonságos vezetéshez szükséges pszichológiai tulajdonságainak meglétét, helyzet-felismerési, döntési és cselekvőképességeit, reflexeit.

Milyen betegségek befolyásolják egészségügyi alkalmasságot?

Az egészségügyi alkalmasság megállapításakor Magyarországon az Európai Bizottság 2009/112/EK (2009. augusztus 25.) irányelvét veszik figyelembe. Ennek értelmében a gépjárművezetői alkalmasságot befolyásoló – de nem feltétlenül kizáró – egészségi állapot a látászavar, a cukorbetegség, illetve az epilepszia.

Látászavar

Ha kétség merül fel a járművezető-jelölt látóképességével kapcsolatban, akkor az első fokon eljáró orvos szakvizsgálatra küldi a jelentkezőt. A szakvizsgálaton a látásélesség megállapítása mellett egyebek között különös figyelmet fordítanak a látótér zavaraira, a szürkületi vakságra, a szemkáprázásra, a csökkent kontrasztérzékenységre, a kettős látásra és a színtévesztésre. Az 1-es alkalmassági csoportba tartozóknál kivételes esetekben megfontolás tárgyává tehető, ha a kérelmező látóterének nagysága vagy látásának élessége elmarad a kívánatostól. A 2-es csoportba soroltak esetében értelemszerűen szigorúbbak a követelmények.

Figyelem! A rövid- vagy távollátás természetesen nem kizáró tényező. Az ilyen típusú látási rendellenségben szenvedők viszont csak akkor nyilváníttatnak egészségügyileg alkalmasnak, ha rendelkeznek megfelelő szemüveggel vagy kontaktlencsével. Ezen segédeszközök egyébként külön kóddal szerepelnek is a jogosítványban, így ha valaki nem viseli őket vezetés közben, netán ráadásul balesetet is okoz, szabálysértési, illetve büntető eljárást indíthatnak ellene.

Cukorbetegség (Diabetes Mellitus)

Vezetői engedély a cukorbetegségben szenvedő gépjárművezető-jelöltnek is kiadható, illetve annak jogosítványa megújítható. Akkor is így van ez, ha az illető betegségének súlyossági foka rendszeres gyógyszeres kezelést tesz szükségessé, viszont ez esetben a kérelmezőnek ki kell kérnie diabetológus szakorvos, illetve az illetékes egészségügyi szakhatóság véleményét. A diabetesben szenvedő vezetőnek ötévente kötelezően részt kell vennie személyre szabott szakorvosi vizsgálaton.
A 2-es csoportba tartozó jelöltekre szigorúbb rendelkezések vonatkoznak. Így például a betegség megléte esetén hivatásos jogosítványt már nem igényelhetnek, kizárólag meglévő hivatásos jogosítványuk meghosszabbítását kérhetik. Ahhoz, hogy ezt megkaphassák, hivatalos szakorvosi véleményt kell kérniük. Ennek eredményétől függetlenül általános szabály, hogy cukorbetegségben szenvedő nem vezethet csoportos személyszállításra szolgáló járművet (pl. autóbuszt, villamost stb.).

Figyelem! Az inzulinnal kezelt cukorbetegek egyáltalán nem foglalkoztathatók hivatásos gépjárművezetőként.

Epilepszia

Első vagy egyszeri epilepsziás rohamon átesett kérelmező 6 tünetmentes hónap után tekinthető gépjárművezetésre alkalmasnak, de ezt természetesen neurológiai szakorvosi vizsgálatnak is alá kell támasztania. Amennyiben az epilepsziás megbetegedés már huzamosabb ideje fennáll, a vezetői engedélyért folyamodó akkor kaphat jogosítványt, ha kérelem benyújtása előtti 12 hónapban nem volt rohama. Speciális eset az ún. provokált epilepsziás roham, amelyet jól beazonosítható tényezők (pl. alkohol, bizonyos gyógyszerek) váltanak ki az arra hajlamos személyeknél. Amennyiben ezek befolyásoló hatása minden valószínűség szerint nem érvényesül gépjárművezetés közben, a kérelmező kaphat vezetői engedélyt. Hasonló elbírálásban részesülnek azok is, akiknél az epilepszia kizárólag alvás közben jelentkezik.

Figyelem: Az epilepszia bármelyik válfajában szenvedő gépjárművezetők alkalmasságát évente – de legalább öt éven keresztül – felül kell vizsgálni mindaddig, amíg tünetmentesek nem lesznek.